A párkapcsolati intimitás nem csupán testi közelség. Sokkal inkább annak az élménye, hogy két ember biztonságban van egymás mellett érzelmileg, fizikailag és belső őszinteségben is. Az intimitás ott születik meg, ahol nemcsak jelen vagytok egymás számára, hanem valóban el is értek egymáshoz.

Az intimitás része lehet:
– a testi közelség,
– a bizalmi megnyílás,
– a sebezhetőség vállalása,
– a kölcsönös figyelem,
– és az a belső élmény, hogy a másik mellett nem kell védekezned.

Sok kapcsolatban az intimitás nem egyszerre jelenik meg minden szinten. Lehet testi közelség érzelmi nyitottság nélkül, és lehet mély lelki kapcsolódás testi feszültségekkel. A valódi párkapcsolati intimitás akkor mélyül, amikor ezek a rétegek fokozatosan összeérnek.

Az intimitás alapja a valódi közelség. Amikor két ember nemcsak együtt van, hanem érzelmileg is jelen tud lenni egymás számára, akkor az intimitás nem puszta helyzet, hanem élő kapcsolati minőség lesz.
Ehhez elengedhetetlen az érzelmi elérhetőség is. Ha a felek nem tudják megmutatni, mit élnek át valójában, akkor az intimitás könnyen felszínessé válhat, még akkor is, ha külsőleg a kapcsolat közelinek tűnik.

Ugyanilyen fontosak az érzelmi határok. Intimitás csak ott tud biztonságosan mélyülni, ahol a megnyílás nem önfeladás, hanem kölcsönös, tiszta kapcsolódás.
Ha az intimitás sérül, megjelenhet az elhidegülés. A hosszabb ideje fennálló távolság pedig idővel kihűlt kapcsolat élményéhez vezethet, ahol a belső közelség már csak emlékként van jelen.

Sok kapcsolatban a sérült intimitás testi szinten is láthatóvá válik. Az érintés ritkulása, a közelség kerülése vagy a fizikai visszahúzódás testi elhidegülés formájában is megjelenhet.

A párkapcsolati intimitás nem tökéletesség, hanem fokozatos közeledés. Annak a tere, ahol két ember egyre kevésbé szerepekben, és egyre inkább valódi önmagaként van jelen.

A kérdés sokszor így hangzik:
Mennyire merünk valóban közel kerülni egymáshoz – nemcsak testben, hanem belül is?