A nárcisztikus kapcsolat kifejezést általában olyan párkapcsolati helyzetekre használják, ahol az egyik fél működése tartósan önközpontú, kontrolláló, leértékelő vagy érzelmileg kimerítő a másik számára.

Ez a dinamika a toxikus kapcsolat egyik gyakori formája. Ilyenkor a kapcsolatban az egyensúly megbomlik, és az egyik fél szükségletei, érzései és nézőpontja fokozatosan háttérbe szorulhat.

A nárcisztikus kapcsolat jelei gyakran ezekben a mintákban jelennek meg:
– az egyik fél állandó figyelemigénye,
– leértékelés vagy finom megalázás,
– manipulatív kommunikáció,
– a felelősség áthárítása,
– a másik érzéseinek semmibevétele,
– vagy az a működés, hogy a kapcsolat mindig ugyanannak az embernek a szükségletei köré szerveződik.

Sok ilyen kapcsolat kezdetben nagyon intenzív lehet. Az erős figyelem, az idealizálás vagy a gyors közelség érzése később könnyen átfordulhat kontrollba és érzelmi hullámzásba.

A nárcisztikus kapcsolatban gyakran megjelenik az érzelmi manipuláció párkapcsolatban is. A kommunikációban finom nyomás, bűntudatkeltés vagy a másik valóságérzékelésének megkérdőjelezése jelenhet meg.
Hosszabb távon ez a működés könnyen érzelmi függőség kialakulásához vezethet. A másik fél fokozatosan egyre inkább a kapcsolat reakcióihoz igazítja saját viselkedését és önértékelését.

A pszichológia szerint a nárcisztikus kapcsolat hosszú távon gyakran csökkenti a másik fél önbizalmát. Megjelenhet állandó önvizsgálat, bűntudat, fokozott alkalmazkodás és az az érzés, hogy bármit tesz, az soha nem elég jó.

A kérdés sokszor így hangzik:
Ez a kapcsolat valóban épít engem – vagy fokozatosan elveszítem benne a saját értékem érzését?